Elmegyek egy buliba, majd flexelek a haverok előtt, skippelem a sulit, aztán chillezek egyet? Vajon megértjük a kamasz gyerekeinket? Mennyire erős az internetes hatás? És vajon mi, szülők hogyan kommunikáltunk fiatalkorunkban? De milyen hatással van ez a köznyelvre? Szlengek, korok, generációk, fullos és offos történetek.

Akikkel ennek a Ridikül utánajárt: Nagy Feró énekes, Iványi Domokos egyetemista, Prof. Dr. Mocsai Lajos rektor és jómagam csatlakoztam meglepetés-vendégként. Semmiképp sem hagyható ki Dióssy Klári műsorvezető, akin mindig elcsodálkozom hogyan képes ennyire profin, ennyire empatikusan és ilyen lendületesen koordinálni ennyiféle embert egyetlen témában. Ja, és a Z-generáció Domi jól kifogott rajtam, pedig a pacekot még itthon is gyakran használják Z-generációs családtagok..borzasztó, hogy nem jutott eszembe … vagyis ez nagyon krindzs… Kattints  ide és nézd meg: https://mediaklikk.hu/video/ridikul-szleng-a-lelke-mindennek/

Mivel a  legfontosabb emberi szimbólum a nyelv, és ezen keresztül határozzuk meg magunkat is. Ez tehát bonyodalmakat okoz a mindennapi kommunikáció során otthon, a munkahelyen és az iskolákban. Mivel az új generációk- most a Z-generáció -megpróbálják önmagukat a régitől eltérőként definiálni, új nyelvet és szlenget alkalmaznak, lehetővé téve egy adott nemzedék számára, hogy az előzőtől való különbség érzetét keltse. Mivel a társadalom minden egymást követő nemzedéke küzd annak érdekében, hogy megalapozza saját egyedi identitását elődei között, a generációs szakadékok nagy befolyást gyakorolnak a szleng folyamatos változására és alkalmazkodására. Minden generáció új szlenget fejleszt. A szocializmus kedvelt szlengjeit a Babyboomer és az X-generáció ugyan érti még – bár lehet a szóhasználatból kezd kikopni, de a fiatal nemzedékek nem igen tudják mi az a maszek, zsuga, csipáz vagy mit takar a  toljunk el egy staubot, burkoljunk be valamit a talponállóban stb.

Az is érdekes, hogy egy adott generáció fiatalságában mi volt épp a  lingua franca, a közvetítő nyelv. Manapság az angol a legtöbbet használt lingua franca, de a volt Szovjetunió utódállamaiban, vagyis nálunk az orosz volt. A nagyszülők, szülök még tudják mi a “taváris” “igyi szjudá”, de a fiatalok közül már csak az, aki tanul oroszul, és ez ritka. A mai internetszleng jórészt angol szavakból áll, és gyakran ékezetek nélkül íródik, rövidítve. Egy idősebb digitális bevándorló nem feltétlenül érti ezeket, például egy nagyszülő nem érti, mi lehet Z-generációs unokája sms-ében a 4 U (neked) vagy a 10 x (köszönöm) vagy a XD (hatalmas röhögés).
 A fiatalok tapasztalataim szerint ezt úgy éli meg, hogy a szülők/tanárok azt gondolják, hogy ha ők is úgy beszélnek, jobban befogadják őket.   

Ugyanakkor sok szlengkifejezés terjedt el a médiában, és használnak is, ami korábban elképzelhetetlen volt pl:  elviszi a balhét, anyázás, biznisz, rámozdul. A közösségben élésre, elfogadásra bármelyik generációnál jobban vágyó serdülőket ma olyan világ veszi körül, amelyben a szűkebb és tágabb normákat továbbhagyományozó család háttérbe szorul, amelyben a felgyorsult élet türelmetlenséget és bizonytalanságot eredményez, amelyben a másik földrészen élők egy kattintással elérhetők, miközben a számítógép előtt ülők a magánytól és a kirekesztettségtől félnek. A közösségépítő szleng erre jelenthet gyógyír a Z-generáció tagjainak. 

Pin It on Pinterest

Share This
;