Alfa-generációs Youtuberek

Alfa-generációs Youtuberek

Egészen hihetetlen, hogy milyen nagy igény van alfa-generációs és Z-generációs vloggerekre. Olyannyira, hogy egy csupán 7 éves fiú jelenleg a világ egyik legnépszerűbb és leggazdagabb youtuberének számít. 

Aggódó Y-generációsok

“A szakma árnyoldalát ismerő idősebb Y-generációs vloggerek közül többen aggódnak azokért gyerekekért, akik megfelelő szülői felügyelet nélkül merészkednek a nyilvános videózás dzsungelébe, vagy a Tiktok-ozásba. Pedig egyre több gyerek szeretne youtuber lenni. Érzelmileg az alfa-generációs gyerekek vagy a Z-generációba tartozó kamaszok mindenképp érzékenyebbek és sérülékenyebbek, ha a negatív visszajelzésekről és a népszerűségről van szó. Virginiai és washingtoni kutatók megállapították, hogy tizenévesek esetén a  népszerűségnek az az ára, hogy társak a népszerű kamaszokat negatív irányban befolyásolhatják. A népszerű tinik ugyanis figyelmesen ügyelnek arra, hogy alkalmazkodjanak a kortárscsoport normáihoz még akkor is, ha negatív irányba is hatnak.”   Olvasd el legfrissebb írásomat a Happy Family blogon!

Miért szeretünk anonim kommentelni?

Miért szeretünk anonim kommentelni?

Ha a címben lévő kérdésre a válaszod az igen, érdekel a Z-generáció és az ipszilonok kommentelése, akkor olvasd el legfrissebb írásomat (a kép alatt a linkje)!

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a mi szavunk a leghangosabb. Még akkor is, ha nem mi vagyunk a legokosabbak, a legintelligensebbek, a legtapasztaltabbak, sőt, még az sem számít, ha alpári hangnemben közöljük a mondanivalónkat. Gondoljuk el, hogy megvan a lehetőségünk arra is, hogy korlátlan terjedelemben, megszakítás nélkül nyilvánítsunk véleményt bármilyen témáról. Sőt, nekimehetünk még a főnökünknek, az államfőnek és a tanárunknak is, jól megmondhatjuk a magunkét. Ráadásul nem kell számolnunk a következményekkel sem.

Kattints ide a teljes cikkhez: Kommentháború: amikor arctalanul arcul csap egy arcátlan arcoskodó

A fenti cikkben a Lounge Group májusi Z-, Y-generációs kutatására is hivatkoztam.

A kutatásban kiderült, hogy a mai Z-generációsok idősebb tagjai és az Y-generációsok, a 18-40 évesek online sokkal szókimondóbbak. Sokszor az arcuk vállalása nélkül nyilvánítanak erőteljes véleményt a digitális térben, ezzel akár megbántva, megalázva másokat. 70%-uk nem ismeri személyesen minden online ismerősét, a kollégákkal azonban meglepően sokan chatelnek – derült ki a 18-40 évesek internethasználatát feltérképező reprezentatív kutatásból.

A felmérés szerint minden hetedik, Y-, vagy idősebb Z-generációs fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon. A konfliktusokban a kommentelők közel fele, 46%-a nem vállalja fel a személyes adatait.

Online zaklatás és a fiatalabb generációk

„A 18-40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon. Ez egy rendkívül magas arány, és a cyberbullying a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat.”

– mondta el Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője. Az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a kommentek írását. Ennek pedig az oka az hogy elkerüljék az esetleges negatív következményeket. Gyakori, ha kommentárt írnak, az általában egy szolgáltatás véleményezése, és nem vitába szállás más emberekkel.

Az Y generációsok óvatosabbak

A Facebookot a 18-40 évesek 90%-a naponta használja, viszont a válaszadók 70%-a nem ismeri személyesen minden online ismerősét. Az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z-generációhoz tartozók. Észrevehető a tudatos szelekció. A fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették, hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az ismerőseiket, amely keretében törlik a már nem aktív kapcsolatokat. „Chatelés közben minden negyedik fiatal kiadja a személyes adatait. Láthatóan az Y generációsok óvatosabbak ezen a téren. Az viszont még nem egyértelmű, hogy ez életkori sajátosság, vagy valóban generációs különbség.” – vetette fel a kutatási divízióvezető.

Munkahelyen Facebookoznak az Y-, és a Z-generáció tagjai

A kutatásból az is kiderült, hogy minden második válaszadónak van lehetősége közösségi oldalakat látogatni a munkahelyén. A 18-40 évesek 45%-a napi rendszerességgel meg is teszi ezt. A munkahelyen történő social media oldalak böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében intenzívebb, azonban az Y-osok ötöde soha nem görgeti a hírfalat munkaidőben. A kollégákkal történő kapcsolattartás, ami akár a munkán túlra is kiterjed, a közösségi oldalakon a válaszadók felére – leginkább a Z generációra és az érettségizettekre – jellemző.

„A kollégák ösztönösen keresik ezeket a csatornákat. A cégeknél emiatt célszerű a belső kommunikációs megoldásokat informális alternatívákkal is kiegészíteni, amivel az összetartozás is erősíthető.”- mondja Szabó Zsófia.  

Mi a helyzet az adatbiztonsággal?

Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, a saját hang, de akár az egyedi járásminta is! Itt nagyobb különbségek is megfigyelhetők a két generáció között. A 18-24 évesek kényesebb témaként kezelik a munkahellyel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos adatokat. Az Y-generációhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányban tekintik a fogyasztásra és a káros szenvedélyre vonatkozó adatokat nem személyes adatnak.

A kutatás honlapja: lounge.hu

Z-generáció, bulizás, fesztiválok

Z-generáció, bulizás, fesztiválok

A Z-generációnak is kellenek még az offline élmények…ha lehet “posztkompatibilisek.”

Nemrég a  WMN-nek szakértettem. Marossy Kriszta kérdezett a Z-generáció fesztiválozási szokásairól.

 
Meglátásaim a témáról kicsit bővebben, mint a cikkben:

A Z-generáció tagjai nem választják külön az online és az offline világot. Nem úgy tűnik, mintha kinyírnák az offline bulikat, fesztiválokat, hanem nagyon is jelen vannak, és ami tetszik nekik, vagy éppenséggel nagyon necces, azt ki is posztolják, vagy felveszik videóra é továbbküldik haverjaiknak, ismerőseiknek. Ilyen módon a Z-generációs fesztiválélménynek az idősebb generációsok szemében kettős élete van.

Élményközpontúság 

Az élményközpontúság a jóléti – és már nemcsak a nagyon jóléti- társadalom velejárójaként erőteljesen jelen van a mai fiatalok életében. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az élményektől lesznek boldogok és élményekben mérik a boldogságot. Éppen emiatt fontos számukra, hogy vigye őket a flow, ugyanúgy ők is elmennek bulizni, fesztiválozni, ahol szét is csapják magukat, csak még ők ezt fel is veszik az okostelefonjukra. A fesztivál is lehet egy ilyen élményforrás. 

Yolo, fomo

Amikor a jövő kiszámíthatatlan, a technológia miatt is folyamatos változásban élünk, akkor a jelen felértékelődik, az “éljünk a mának” életérzés eluralkodhat sok fiatalban. Sőt, vannak szakemberek akik úgy látják, hogy mert a fiatalok alapélménye a kiszámíthatatlan jövő, nem csoda, hogy sokaknál az élvezet , szórakozásra irányuló vágy életcéllá emelkedik.  A páni félelem az unalomtól, attól, hogy valamiről lemaradnak, vagyis a FOMO is összefüggésbe hozható a fiatalabb generációk élményéhségével. A tartalomgyártók, online marketingesek is ráébredtek már arra, hogy élményeket is lehet gyártani, vagy “aládolgozni”.   A közösségi médiában sok olyan tartalmat találhatunk, amelyek  létrehozzák ésfolyamatosan táplálják az élményéhséget

Biztonság vagy rohamivás?

Vannak olyan külföldi kutatások (pl. Jean Twenge Igeneráció című könyvében írja), amik azt írják, hogy a Z-generáció tagjai jobban törekednek a biztonságra, a buliban is, kevesebb például Amerikában a tizenéves jogosítvánnyal rendelkezők körében az ittas vezetés vagy a verekedés a bulikban.   Twenge úgy látja, a generáció kockázatkerülése túlmutat vielkedésükön. A biztonság felé tartó elmozdulás pedig többnyire pozitív trendnek számít. Például az alkohol kipróbálásának csökkenése az USÁ-ban a legfiatalabbak csoportjaiban a legnagyobb, a fiatal felnőttek körében a legkisebb. A kutató úgy látja, hogy egyetlen hátránya van ennek a trendnek, az, hogy a főiskolákon, egyetemeken sokan a nulláról százra gyorsítanak az alkoholfogyasztásra rövid időn belül. Ezt nevezi rohamivásnak.

Már nemcsak a filmekben

Valószínűsíthető, hogy a mai tinik szülei jobban odafigyelnek gyerekeikre, amit a nyomkövető appok is megkönnyítenek, melyek már nem csupán az Elrabolva című és hasonló filmekben látott ritkaságai, hanem egészen gyakoriak a telefonokon. Twenge szerint ez meglepően evés amerikai tinit zavar, sőt, sokkal jobban elfogadják a korlátozásokat is. 

Nem mindenki teheti meg

Persze azt ne felejtsük el, hogy nagyon sok esetben a nemzedéki tanulmányok és a felmérésék referenciacsoportjait kitevő  Z generáció sztereotipikus tagja a nagyvárosi, jól kereső szülők sarjai és nem a szegénység sújtotta vidék küszködő fiataljai, akik megtehetik, hogy kiperkálják a fesztiválok súlyos tarifáit… A Volt Fesztiválon például egy napi bulizás, evés-ivás egyes számítások szerint 24290 forintba került idén. (napijegy ára a helyszínen: 5 990 forint, evés-ivás: 5000-8000 Ft). Nemrég egy srác mesélte, hogy hat hónapnyi kemény takarékoskodás kellett ahhoz, hogy a még egyik legolcsóbbnak számító orfűi fesztiválra eljusson…
 

Kattints a cikkre: https://wmn.hu/ugy/51111-kivegzik-a-gyerekeink-a-hagyomanyos-zenei-fesztivalokat—igy-buliznak-a-mai-fiatalok

Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! A blog Facebook-oldalán is gyakran osztok meg új posztokat!Feliratkozhatsz a hírlevélre is. Kövess a blog.hu-n, a panpeterstop.blog.hu-n hogy ne maradj le egy új posztról sem! 

Ha olvasnál még a témában:

Egy brutálisan magamutogató világban élünk

Tuti üzlet az élmény-vámpírok vérét szívni

“Az instagramon sokan a like-ok és a visszajelzések prostituáltjaivá váltak”

Ha videót néznél:

Dr. Schiffer Miklóssal készült videó

Bombera Krisztinával is készült videó 

Nagy Janka gyermekpszichológussal is beszélgettem – kattints a videóra!

Trunk Tomi Dabilty-vel videó

Dr. Baracsi Katalin internetjogász beszélt videóinterjúban a szextingről

Baracskai Anikóval (info Társ Egyesület) készült videó

 Az interjúk teljes változata a a blogon posztban is megtalálható

Minden jog fenntartva!

 A trágár, obszcén, rosszindulatú vagy nem témába vágó hozzászólásokat kimoderáljuk!

Címlapkép: pixabay.com

Pin It on Pinterest

;